Magyarországon a jogrendszer a Polgári Törvénykönyvön alapul, amelyet először 1867-ben léptettek hatályba. A Polgári Törvénykönyv jelenlegi változata 1959-ből származik. Magyarországon kettős jogrendszer működik, polgári és büntetőbíróságokkal.
Az ország legfelsőbb bírósága a Legfelsőbb Bíróság, amely Budapesten található. Ez a bíróság felelős az alsóbb fokú bíróságok fellebbezéseinek elbírálásáért, és végső fokon eljáró bíróságként jár el. A Legfelsőbb Bíróság alatt helyezkednek el a regionális bíróságok, amelyek Magyarország 19 megyéjének mindegyikében találhatók. Ezek a bíróságok tárgyalják az alsóbb kerületi bíróságok fellebbezéseit.
A magyar bírósági rendszer legalsó szintje a járásbíróság, amely büntető- és polgári ügyekben jár el. Magyarországon 97 járásbíróság működik, amelyek mindegyike más-más városban található.
A rendes bírósági rendszeren kívül Magyarországon számos speciális bíróság is működik. Ezek közé tartozik az Alkotmánybíróság, a Munkaügyi Bíróság, a Nemzeti Adó- és Vámbíróság és a Katonai Bíróság.
Magyarország az Európai Unió tagja, és mint ilyen, jogrendszere az uniós jogon alapul. Magyarország számos nemzetközi szerződést is ratifikált, amelyek hatással vannak a magyar jogra. Ezek közé tartozik az Emberi Jogok Európai Egyezménye és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya.